From munka (“work”) + függőség (“dependency”).
munkafüggőség (plural munkafüggőségek)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | munkafüggőség | munkafüggőségek |
accusative | munkafüggőséget | munkafüggőségeket |
dative | munkafüggőségnek | munkafüggőségeknek |
instrumental | munkafüggőséggel | munkafüggőségekkel |
causal-final | munkafüggőségért | munkafüggőségekért |
translative | munkafüggőséggé | munkafüggőségekké |
terminative | munkafüggőségig | munkafüggőségekig |
essive-formal | munkafüggőségként | munkafüggőségekként |
essive-modal | — | — |
inessive | munkafüggőségben | munkafüggőségekben |
superessive | munkafüggőségen | munkafüggőségeken |
adessive | munkafüggőségnél | munkafüggőségeknél |
illative | munkafüggőségbe | munkafüggőségekbe |
sublative | munkafüggőségre | munkafüggőségekre |
allative | munkafüggőséghez | munkafüggőségekhez |
elative | munkafüggőségből | munkafüggőségekből |
delative | munkafüggőségről | munkafüggőségekről |
ablative | munkafüggőségtől | munkafüggőségektől |
non-attributive possessive – singular |
munkafüggőségé | munkafüggőségeké |
non-attributive possessive – plural |
munkafüggőségéi | munkafüggőségekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | munkafüggőségem | munkafüggőségeim |
2nd person sing. | munkafüggőséged | munkafüggőségeid |
3rd person sing. | munkafüggősége | munkafüggőségei |
1st person plural | munkafüggőségünk | munkafüggőségeink |
2nd person plural | munkafüggőségetek | munkafüggőségeitek |
3rd person plural | munkafüggőségük | munkafüggőségeik |