munka (“work”) + vállaló (“taker”), from vállal (“to take, undertake”) + -ó.
munkavállaló (plural munkavállalók)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | munkavállaló | munkavállalók |
accusative | munkavállalót | munkavállalókat |
dative | munkavállalónak | munkavállalóknak |
instrumental | munkavállalóval | munkavállalókkal |
causal-final | munkavállalóért | munkavállalókért |
translative | munkavállalóvá | munkavállalókká |
terminative | munkavállalóig | munkavállalókig |
essive-formal | munkavállalóként | munkavállalókként |
essive-modal | — | — |
inessive | munkavállalóban | munkavállalókban |
superessive | munkavállalón | munkavállalókon |
adessive | munkavállalónál | munkavállalóknál |
illative | munkavállalóba | munkavállalókba |
sublative | munkavállalóra | munkavállalókra |
allative | munkavállalóhoz | munkavállalókhoz |
elative | munkavállalóból | munkavállalókból |
delative | munkavállalóról | munkavállalókról |
ablative | munkavállalótól | munkavállalóktól |
non-attributive possessive - singular |
munkavállalóé | munkavállalóké |
non-attributive possessive - plural |
munkavállalóéi | munkavállalókéi |
Possessive forms of munkavállaló | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | munkavállalóm | munkavállalóim |
2nd person sing. | munkavállalód | munkavállalóid |
3rd person sing. | munkavállalója | munkavállalói |
1st person plural | munkavállalónk | munkavállalóink |
2nd person plural | munkavállalótok | munkavállalóitok |
3rd person plural | munkavállalójuk | munkavállalóik |