nagy (“large”) + város (“city”)
nagyváros (plural nagyvárosok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | nagyváros | nagyvárosok |
accusative | nagyvárost | nagyvárosokat |
dative | nagyvárosnak | nagyvárosoknak |
instrumental | nagyvárossal | nagyvárosokkal |
causal-final | nagyvárosért | nagyvárosokért |
translative | nagyvárossá | nagyvárosokká |
terminative | nagyvárosig | nagyvárosokig |
essive-formal | nagyvárosként | nagyvárosokként |
essive-modal | — | — |
inessive | nagyvárosban | nagyvárosokban |
superessive | nagyvároson | nagyvárosokon |
adessive | nagyvárosnál | nagyvárosoknál |
illative | nagyvárosba | nagyvárosokba |
sublative | nagyvárosra | nagyvárosokra |
allative | nagyvároshoz | nagyvárosokhoz |
elative | nagyvárosból | nagyvárosokból |
delative | nagyvárosról | nagyvárosokról |
ablative | nagyvárostól | nagyvárosoktól |
non-attributive possessive - singular |
nagyvárosé | nagyvárosoké |
non-attributive possessive - plural |
nagyvároséi | nagyvárosokéi |
Possessive forms of nagyváros | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | nagyvárosom | nagyvárosaim |
2nd person sing. | nagyvárosod | nagyvárosaid |
3rd person sing. | nagyvárosa | nagyvárosai |
1st person plural | nagyvárosunk | nagyvárosaink |
2nd person plural | nagyvárosotok | nagyvárosaitok |
3rd person plural | nagyvárosuk | nagyvárosaik |