From the German Narzisse, from the Latin narcissus, from the Ancient Greek νάρκισσος (nárkissos, “daffodil”).
nárcisz (plural nárciszok)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | nárcisz | nárciszok |
accusative | nárciszt | nárciszokat |
dative | nárcisznak | nárciszoknak |
instrumental | nárcisszal | nárciszokkal |
causal-final | nárciszért | nárciszokért |
translative | nárcisszá | nárciszokká |
terminative | nárciszig | nárciszokig |
essive-formal | nárciszként | nárciszokként |
essive-modal | — | — |
inessive | nárciszban | nárciszokban |
superessive | nárciszon | nárciszokon |
adessive | nárcisznál | nárciszoknál |
illative | nárciszba | nárciszokba |
sublative | nárciszra | nárciszokra |
allative | nárciszhoz | nárciszokhoz |
elative | nárciszból | nárciszokból |
delative | nárciszról | nárciszokról |
ablative | nárcisztól | nárciszoktól |
non-attributive possessive – singular |
nárciszé | nárciszoké |
non-attributive possessive – plural |
nárciszéi | nárciszokéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | nárciszom | nárciszaim |
2nd person sing. | nárciszod | nárciszaid |
3rd person sing. | nárcisza | nárciszai |
1st person plural | nárciszunk | nárciszaink |
2nd person plural | nárciszotok | nárciszaitok |
3rd person plural | nárciszuk | nárciszaik |