osztály (“class”) + főnök (“superior”)
osztályfőnök (plural osztályfőnökök)
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | osztályfőnök | osztályfőnökök |
accusative | osztályfőnököt | osztályfőnököket |
dative | osztályfőnöknek | osztályfőnököknek |
instrumental | osztályfőnökkel | osztályfőnökökkel |
causal-final | osztályfőnökért | osztályfőnökökért |
translative | osztályfőnökké | osztályfőnökökké |
terminative | osztályfőnökig | osztályfőnökökig |
essive-formal | osztályfőnökként | osztályfőnökökként |
essive-modal | — | — |
inessive | osztályfőnökben | osztályfőnökökben |
superessive | osztályfőnökön | osztályfőnökökön |
adessive | osztályfőnöknél | osztályfőnököknél |
illative | osztályfőnökbe | osztályfőnökökbe |
sublative | osztályfőnökre | osztályfőnökökre |
allative | osztályfőnökhöz | osztályfőnökökhöz |
elative | osztályfőnökből | osztályfőnökökből |
delative | osztályfőnökről | osztályfőnökökről |
ablative | osztályfőnöktől | osztályfőnököktől |
non-attributive possessive - singular |
osztályfőnöké | osztályfőnököké |
non-attributive possessive - plural |
osztályfőnökéi | osztályfőnökökéi |
Possessive forms of osztályfőnök | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | osztályfőnököm | osztályfőnökeim |
2nd person sing. | osztályfőnököd | osztályfőnökeid |
3rd person sing. | osztályfőnöke | osztályfőnökei |
1st person plural | osztályfőnökünk | osztályfőnökeink |
2nd person plural | osztályfőnökötök | osztályfőnökeitek |
3rd person plural | osztályfőnökük | osztályfőnökeik |