osztály (“department”) + vezető (“head, leader”)
osztályvezető (plural osztályvezetők)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | osztályvezető | osztályvezetők |
accusative | osztályvezetőt | osztályvezetőket |
dative | osztályvezetőnek | osztályvezetőknek |
instrumental | osztályvezetővel | osztályvezetőkkel |
causal-final | osztályvezetőért | osztályvezetőkért |
translative | osztályvezetővé | osztályvezetőkké |
terminative | osztályvezetőig | osztályvezetőkig |
essive-formal | osztályvezetőként | osztályvezetőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | osztályvezetőben | osztályvezetőkben |
superessive | osztályvezetőn | osztályvezetőkön |
adessive | osztályvezetőnél | osztályvezetőknél |
illative | osztályvezetőbe | osztályvezetőkbe |
sublative | osztályvezetőre | osztályvezetőkre |
allative | osztályvezetőhöz | osztályvezetőkhöz |
elative | osztályvezetőből | osztályvezetőkből |
delative | osztályvezetőről | osztályvezetőkről |
ablative | osztályvezetőtől | osztályvezetőktől |
non-attributive possessive - singular |
osztályvezetőé | osztályvezetőké |
non-attributive possessive - plural |
osztályvezetőéi | osztályvezetőkéi |
Possessive forms of osztályvezető | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | osztályvezetőm | osztályvezetőim |
2nd person sing. | osztályvezetőd | osztályvezetőid |
3rd person sing. | osztályvezetője | osztályvezetői |
1st person plural | osztályvezetőnk | osztályvezetőink |
2nd person plural | osztályvezetőtök | osztályvezetőitek |
3rd person plural | osztályvezetőjük | osztályvezetőik |