parancsol

Hello, you have come here looking for the meaning of the word parancsol. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word parancsol, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say parancsol in singular and plural. Everything you need to know about the word parancsol you have here. The definition of the word parancsol will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofparancsol, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

First attested in 1372. Borrowed from a Slavic language + -ol (verb-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: pa‧ran‧csol
  • Rhymes: -ol

Verb

parancsol

  1. (transitive) to order, to command

Conjugation

Conjugation of parancsol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. parancsolok parancsolsz parancsol parancsolunk parancsoltok parancsolnak
def. parancsolom parancsolod parancsolja parancsoljuk parancsoljátok parancsolják
2nd obj parancsollak
past indef. parancsoltam parancsoltál parancsolt parancsoltunk parancsoltatok parancsoltak
def. parancsoltam parancsoltad parancsolta parancsoltuk parancsoltátok parancsolták
2nd obj parancsoltalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. parancsolni fog.
archaic
preterite 		indef. parancsolék parancsolál parancsola parancsolánk parancsolátok parancsolának
def. parancsolám parancsolád parancsolá parancsolánk parancsolátok parancsolák
2nd obj parancsolálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. parancsol vala, parancsolt vala/volt.
archaic future indef. parancsolandok parancsolandasz parancsoland parancsolandunk parancsolandotok parancsolandanak
def. parancsolandom parancsolandod parancsolandja parancsolandjuk parancsolandjátok parancsolandják
2nd obj parancsolandalak
condi­tional pre­sent indef. parancsolnék parancsolnál parancsolna parancsolnánk parancsolnátok parancsolnának
def. parancsolnám parancsolnád parancsolná parancsolnánk
(or parancsolnók) 		parancsolnátok parancsolnák
2nd obj parancsolnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. parancsolt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. parancsoljak parancsolj or
parancsoljál 		parancsoljon parancsoljunk parancsoljatok parancsoljanak
def. parancsoljam parancsold or
parancsoljad 		parancsolja parancsoljuk parancsoljátok parancsolják
2nd obj parancsoljalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. parancsolt légyen
infinitive parancsolni parancsolnom parancsolnod parancsolnia parancsolnunk parancsolnotok parancsolniuk
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
parancsolás parancsoló parancsolt parancsolandó parancsolva (parancsolván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of parancsol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. parancsolhatok parancsolhatsz parancsolhat parancsolhatunk parancsolhattok parancsolhatnak
def. parancsolhatom parancsolhatod parancsolhatja parancsolhatjuk parancsolhatjátok parancsolhatják
2nd obj parancsolhatlak
past indef. parancsolhattam parancsolhattál parancsolhatott parancsolhattunk parancsolhattatok parancsolhattak
def. parancsolhattam parancsolhattad parancsolhatta parancsolhattuk parancsolhattátok parancsolhatták
2nd obj parancsolhattalak
archaic
preterite 		indef. parancsolhaték parancsolhatál parancsolhata parancsolhatánk parancsolhatátok parancsolhatának
def. parancsolhatám parancsolhatád parancsolhatá parancsolhatánk parancsolhatátok parancsolhaták
2nd obj parancsolhatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. parancsolhat vala, parancsolhatott vala/volt.
archaic future indef. parancsolhatandok
or parancsolandhatok 		parancsolhatandasz
or parancsolandhatsz 		parancsolhatand
or parancsolandhat 		parancsolhatandunk
or parancsolandhatunk 		parancsolhatandotok
or parancsolandhattok 		parancsolhatandanak
or parancsolandhatnak
def. parancsolhatandom
or parancsolandhatom 		parancsolhatandod
or parancsolandhatod 		parancsolhatandja
or parancsolandhatja 		parancsolhatandjuk
or parancsolandhatjuk 		parancsolhatandjátok
or parancsolandhatjátok 		parancsolhatandják
or parancsolandhatják
2nd obj parancsolhatandalak
or parancsolandhatlak
condi­tional pre­sent indef. parancsolhatnék parancsolhatnál parancsolhatna parancsolhatnánk parancsolhatnátok parancsolhatnának
def. parancsolhatnám parancsolhatnád parancsolhatná parancsolhatnánk
(or parancsolhatnók) 		parancsolhatnátok parancsolhatnák
2nd obj parancsolhatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. parancsolhatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. parancsolhassak parancsolhass or
parancsolhassál 		parancsolhasson parancsolhassunk parancsolhassatok parancsolhassanak
def. parancsolhassam parancsolhasd or
parancsolhassad 		parancsolhassa parancsolhassuk parancsolhassátok parancsolhassák
2nd obj parancsolhassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. parancsolhatott légyen
infinitive (parancsolhatni) (parancsolhatnom) (parancsolhatnod) (parancsolhatnia) (parancsolhatnunk) (parancsolhatnotok) (parancsolhatniuk)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
parancsolható parancsolhatatlan (parancsolhatva / parancsolhatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

References

  1. ^ parancsol in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

Wikious
Boobota
Sagapedia