rossz (“bad”) + indulatú (“intentioned”), from indulat + -ú.
rosszindulatú (comparative rosszindulatúbb, superlative legrosszindulatúbb)
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | rosszindulatú | rosszindulatúak |
| accusative | rosszindulatút | rosszindulatúakat |
| dative | rosszindulatúnak | rosszindulatúaknak |
| instrumental | rosszindulatúval | rosszindulatúakkal |
| causal-final | rosszindulatúért | rosszindulatúakért |
| translative | rosszindulatúvá | rosszindulatúakká |
| terminative | rosszindulatúig | rosszindulatúakig |
| essive-formal | rosszindulatúként | rosszindulatúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | rosszindulatúban | rosszindulatúakban |
| superessive | rosszindulatún | rosszindulatúakon |
| adessive | rosszindulatúnál | rosszindulatúaknál |
| illative | rosszindulatúba | rosszindulatúakba |
| sublative | rosszindulatúra | rosszindulatúakra |
| allative | rosszindulatúhoz | rosszindulatúakhoz |
| elative | rosszindulatúból | rosszindulatúakból |
| delative | rosszindulatúról | rosszindulatúakról |
| ablative | rosszindulatútól | rosszindulatúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
rosszindulatúé | rosszindulatúaké |
| non-attributive possessive - plural |
rosszindulatúéi | rosszindulatúakéi |