ruha + -im (possessive suffix)
ruháim
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | — | ruháim |
accusative | — | ruháimat |
dative | — | ruháimnak |
instrumental | — | ruháimmal |
causal-final | — | ruháimért |
translative | — | ruháimmá |
terminative | — | ruháimig |
essive-formal | — | ruháimként |
essive-modal | — | ruháimul |
inessive | — | ruháimban |
superessive | — | ruháimon |
adessive | — | ruháimnál |
illative | — | ruháimba |
sublative | — | ruháimra |
allative | — | ruháimhoz |
elative | — | ruháimból |
delative | — | ruháimról |
ablative | — | ruháimtól |
non-attributive possessive – singular |
— | ruháimé |
non-attributive possessive – plural |
— | ruháiméi |