sötét (“dark”) + kék (“blue”)
sötétkék (not generally comparable, comparative sötétkékebb, superlative legsötétkékebb)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sötétkék | sötétkékek |
| accusative | sötétkéket | sötétkékeket |
| dative | sötétkéknek | sötétkékeknek |
| instrumental | sötétkékkel | sötétkékekkel |
| causal-final | sötétkékért | sötétkékekért |
| translative | sötétkékké | sötétkékekké |
| terminative | sötétkékig | sötétkékekig |
| essive-formal | sötétkékként | sötétkékekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sötétkékben | sötétkékekben |
| superessive | sötétkéken | sötétkékeken |
| adessive | sötétkéknél | sötétkékeknél |
| illative | sötétkékbe | sötétkékekbe |
| sublative | sötétkékre | sötétkékekre |
| allative | sötétkékhez | sötétkékekhez |
| elative | sötétkékből | sötétkékekből |
| delative | sötétkékről | sötétkékekről |
| ablative | sötétkéktől | sötétkékektől |
| non-attributive possessive - singular |
sötétkéké | sötétkékeké |
| non-attributive possessive - plural |
sötétkékéi | sötétkékekéi |