From a stem of unknown origin + -ely (noun-forming suffix).[1]
székely (plural székelyek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | székely | székelyek |
accusative | székelyt | székelyeket |
dative | székelynek | székelyeknek |
instrumental | székellyel | székelyekkel |
causal-final | székelyért | székelyekért |
translative | székellyé | székelyekké |
terminative | székelyig | székelyekig |
essive-formal | székelyként | székelyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | székelyben | székelyekben |
superessive | székelyen | székelyeken |
adessive | székelynél | székelyeknél |
illative | székelybe | székelyekbe |
sublative | székelyre | székelyekre |
allative | székelyhez | székelyekhez |
elative | székelyből | székelyekből |
delative | székelyről | székelyekről |
ablative | székelytől | székelyektől |
non-attributive possessive - singular |
székelyé | székelyeké |
non-attributive possessive - plural |
székelyéi | székelyekéi |
Possessive forms of székely | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | székelyem | székelyeim |
2nd person sing. | székelyed | székelyeid |
3rd person sing. | székelye | székelyei |
1st person plural | székelyünk | székelyeink |
2nd person plural | székelyetek | székelyeitek |
3rd person plural | székelyük | székelyeik |