From szél (“wind”) + csend (“stillness, calm”).
szélcsend (usually uncountable, plural szélcsendek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szélcsend | szélcsendek |
accusative | szélcsendet | szélcsendeket |
dative | szélcsendnek | szélcsendeknek |
instrumental | szélcsenddel | szélcsendekkel |
causal-final | szélcsendért | szélcsendekért |
translative | szélcsenddé | szélcsendekké |
terminative | szélcsendig | szélcsendekig |
essive-formal | szélcsendként | szélcsendekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szélcsendben | szélcsendekben |
superessive | szélcsenden | szélcsendeken |
adessive | szélcsendnél | szélcsendeknél |
illative | szélcsendbe | szélcsendekbe |
sublative | szélcsendre | szélcsendekre |
allative | szélcsendhez | szélcsendekhez |
elative | szélcsendből | szélcsendekből |
delative | szélcsendről | szélcsendekről |
ablative | szélcsendtől | szélcsendektől |
non-attributive possessive - singular |
szélcsendé | szélcsendeké |
non-attributive possessive - plural |
szélcsendéi | szélcsendekéi |
Possessive forms of szélcsend | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szélcsendem | szélcsendjeim |
2nd person sing. | szélcsended | szélcsendjeid |
3rd person sing. | szélcsendje | szélcsendjei |
1st person plural | szélcsendünk | szélcsendjeink |
2nd person plural | szélcsendetek | szélcsendjeitek |
3rd person plural | szélcsendjük | szélcsendjeik |