szél (“wind”) + járta (“swept”)
széljárta (not comparable)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | széljárta | széljárták |
accusative | széljártát | széljártákat |
dative | széljártának | széljártáknak |
instrumental | széljártával | széljártákkal |
causal-final | széljártáért | széljártákért |
translative | széljártává | széljártákká |
terminative | széljártáig | széljártákig |
essive-formal | széljártaként | széljártákként |
essive-modal | — | — |
inessive | széljártában | széljártákban |
superessive | széljártán | széljártákon |
adessive | széljártánál | széljártáknál |
illative | széljártába | széljártákba |
sublative | széljártára | széljártákra |
allative | széljártához | széljártákhoz |
elative | széljártából | széljártákból |
delative | széljártáról | széljártákról |
ablative | széljártától | széljártáktól |
non-attributive possessive - singular |
széljártáé | széljártáké |
non-attributive possessive - plural |
széljártáéi | széljártákéi |