szétesik (“to fall apart, to disintegrate”) + -és (noun-forming suffix)
szétesés (plural szétesések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szétesés | szétesések |
accusative | szétesést | széteséseket |
dative | szétesésnek | széteséseknek |
instrumental | széteséssel | szétesésekkel |
causal-final | szétesésért | szétesésekért |
translative | széteséssé | szétesésekké |
terminative | szétesésig | szétesésekig |
essive-formal | szétesésként | szétesésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szétesésben | szétesésekben |
superessive | szétesésen | széteséseken |
adessive | szétesésnél | széteséseknél |
illative | szétesésbe | szétesésekbe |
sublative | szétesésre | szétesésekre |
allative | széteséshez | szétesésekhez |
elative | szétesésből | szétesésekből |
delative | szétesésről | szétesésekről |
ablative | széteséstől | szétesésektől |
non-attributive possessive - singular |
szétesésé | széteséseké |
non-attributive possessive - plural |
széteséséi | szétesésekéi |
Possessive forms of szétesés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szétesésem | széteséseim |
2nd person sing. | szétesésed | széteséseid |
3rd person sing. | szétesése | szétesései |
1st person plural | szétesésünk | széteséseink |
2nd person plural | szétesésetek | széteséseitek |
3rd person plural | szétesésük | széteséseik |