From the archaic szívély (“good temperament, mood”) + -es. First attested in 1842.[1]
szívélyes (comparative szívélyesebb, superlative legszívélyesebb)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szívélyes | szívélyesek |
| accusative | szívélyeset | szívélyeseket |
| dative | szívélyesnek | szívélyeseknek |
| instrumental | szívélyessel | szívélyesekkel |
| causal-final | szívélyesért | szívélyesekért |
| translative | szívélyessé | szívélyesekké |
| terminative | szívélyesig | szívélyesekig |
| essive-formal | szívélyesként | szívélyesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szívélyesben | szívélyesekben |
| superessive | szívélyesen | szívélyeseken |
| adessive | szívélyesnél | szívélyeseknél |
| illative | szívélyesbe | szívélyesekbe |
| sublative | szívélyesre | szívélyesekre |
| allative | szívélyeshez | szívélyesekhez |
| elative | szívélyesből | szívélyesekből |
| delative | szívélyesről | szívélyesekről |
| ablative | szívélyestől | szívélyesektől |
| non-attributive possessive - singular |
szívélyesé | szívélyeseké |
| non-attributive possessive - plural |
szívélyeséi | szívélyesekéi |