szó (“word”) + fordulat (“turn”)
szófordulat (plural szófordulatok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szófordulat | szófordulatok |
accusative | szófordulatot | szófordulatokat |
dative | szófordulatnak | szófordulatoknak |
instrumental | szófordulattal | szófordulatokkal |
causal-final | szófordulatért | szófordulatokért |
translative | szófordulattá | szófordulatokká |
terminative | szófordulatig | szófordulatokig |
essive-formal | szófordulatként | szófordulatokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szófordulatban | szófordulatokban |
superessive | szófordulaton | szófordulatokon |
adessive | szófordulatnál | szófordulatoknál |
illative | szófordulatba | szófordulatokba |
sublative | szófordulatra | szófordulatokra |
allative | szófordulathoz | szófordulatokhoz |
elative | szófordulatból | szófordulatokból |
delative | szófordulatról | szófordulatokról |
ablative | szófordulattól | szófordulatoktól |
non-attributive possessive - singular |
szófordulaté | szófordulatoké |
non-attributive possessive - plural |
szófordulatéi | szófordulatokéi |
Possessive forms of szófordulat | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szófordulatom | szófordulataim |
2nd person sing. | szófordulatod | szófordulataid |
3rd person sing. | szófordulata | szófordulatai |
1st person plural | szófordulatunk | szófordulataink |
2nd person plural | szófordulatotok | szófordulataitok |
3rd person plural | szófordulatuk | szófordulataik |