szószék

Hungarian

From szó (“word”) +‎ szék (“chair”). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

szószék (plural szószékek)

(religion) pulpit (a raised platform in a church, usually enclosed, where the minister or preacher stands to conduct the sermon)
Synonym: (archaic) pulpitus
- 1967, Sándor Lénárd [Alexander Lenard], Völgy a világ végén, Budapest: Magvető, published 2002, →ISBN, page 9:
  A tiszteletes úr azt magyarázza, hogyan illik felkészülni karácsony szent ünnepére. Ha az az érzése, hogy a gyülekezet nem figyel, lovaglócsizmájával belerúg a szószéket pótló katedrába.
  (please add an English translation of this quotation)
rostrum, pulpit (platform for an orator or public speaker)
Synonyms: emelvény, (archaic) pulpitus

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szószék	szószékek
accusative	szószéket	szószékeket
dative	szószéknek	szószékeknek
instrumental	szószékkel	szószékekkel
causal-final	szószékért	szószékekért
translative	szószékké	szószékekké
terminative	szószékig	szószékekig
essive-formal	szószékként	szószékekként
essive-modal	—	—
inessive	szószékben	szószékekben
superessive	szószéken	szószékeken
adessive	szószéknél	szószékeknél
illative	szószékbe	szószékekbe
sublative	szószékre	szószékekre
allative	szószékhez	szószékekhez
elative	szószékből	szószékekből
delative	szószékről	szószékekről
ablative	szószéktől	szószékektől
non-attributive possessive - singular	szószéké	szószékeké
non-attributive possessive - plural	szószékéi	szószékekéi

^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN