szó (“word”) + tő (“root, stem”)
szótő (plural szótövek)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szótő | szótövek |
accusative | szótövet | szótöveket |
dative | szótőnek | szótöveknek |
instrumental | szótővel | szótövekkel |
causal-final | szótőért | szótövekért |
translative | szótővé | szótövekké |
terminative | szótőig | szótövekig |
essive-formal | szótőként | szótövekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szótőben | szótövekben |
superessive | szótövön | szótöveken |
adessive | szótőnél | szótöveknél |
illative | szótőbe | szótövekbe |
sublative | szótőre | szótövekre |
allative | szótőhöz | szótövekhez |
elative | szótőből | szótövekből |
delative | szótőről | szótövekről |
ablative | szótőtől | szótövektől |
non-attributive possessive - singular |
szótőé | szótöveké |
non-attributive possessive - plural |
szótőéi | szótövekéi |
Possessive forms of szótő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szótövem | szótöveim |
2nd person sing. | szótöved | szótöveid |
3rd person sing. | szótöve | szótövei |
1st person plural | szótövünk | szótöveink |
2nd person plural | szótövetek | szótöveitek |
3rd person plural | szótövük | szótöveik |