szülő (“parent”) + -i (adjective-forming suffix)
szülői (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szülői | szülőiek |
accusative | szülőit | szülőieket |
dative | szülőinek | szülőieknek |
instrumental | szülőivel | szülőiekkel |
causal-final | szülőiért | szülőiekért |
translative | szülőivé | szülőiekké |
terminative | szülőiig | szülőiekig |
essive-formal | szülőiként | szülőiekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szülőiben | szülőiekben |
superessive | szülőin | szülőieken |
adessive | szülőinél | szülőieknél |
illative | szülőibe | szülőiekbe |
sublative | szülőire | szülőiekre |
allative | szülőihez | szülőiekhez |
elative | szülőiből | szülőiekből |
delative | szülőiről | szülőiekről |
ablative | szülőitől | szülőiektől |
non-attributive possessive - singular |
szülőié | szülőieké |
non-attributive possessive - plural |
szülőiéi | szülőiekéi |