Borrowed from German Saboteur, from French saboteur.[1] With -őr ending.
szabotőr (plural szabotőrök)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | szabotőr | szabotőrök |
accusative | szabotőrt | szabotőröket |
dative | szabotőrnek | szabotőröknek |
instrumental | szabotőrrel | szabotőrökkel |
causal-final | szabotőrért | szabotőrökért |
translative | szabotőrré | szabotőrökké |
terminative | szabotőrig | szabotőrökig |
essive-formal | szabotőrként | szabotőrökként |
essive-modal | — | — |
inessive | szabotőrben | szabotőrökben |
superessive | szabotőrön | szabotőrökön |
adessive | szabotőrnél | szabotőröknél |
illative | szabotőrbe | szabotőrökbe |
sublative | szabotőrre | szabotőrökre |
allative | szabotőrhöz | szabotőrökhöz |
elative | szabotőrből | szabotőrökből |
delative | szabotőrről | szabotőrökről |
ablative | szabotőrtől | szabotőröktől |
non-attributive possessive – singular |
szabotőré | szabotőröké |
non-attributive possessive – plural |
szabotőréi | szabotőrökéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | szabotőröm | szabotőreim |
2nd person sing. | szabotőröd | szabotőreid |
3rd person sing. | szabotőre | szabotőrei |
1st person plural | szabotőrünk | szabotőreink |
2nd person plural | szabotőrötök | szabotőreitek |
3rd person plural | szabotőrük | szabotőreik |