szak (“profession, a specialty area”) + könyv (“book”)
szakkönyv (plural szakkönyvek)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szakkönyv | szakkönyvek |
accusative | szakkönyvet | szakkönyveket |
dative | szakkönyvnek | szakkönyveknek |
instrumental | szakkönyvvel | szakkönyvekkel |
causal-final | szakkönyvért | szakkönyvekért |
translative | szakkönyvvé | szakkönyvekké |
terminative | szakkönyvig | szakkönyvekig |
essive-formal | szakkönyvként | szakkönyvekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szakkönyvben | szakkönyvekben |
superessive | szakkönyvön | szakkönyveken |
adessive | szakkönyvnél | szakkönyveknél |
illative | szakkönyvbe | szakkönyvekbe |
sublative | szakkönyvre | szakkönyvekre |
allative | szakkönyvhöz | szakkönyvekhez |
elative | szakkönyvből | szakkönyvekből |
delative | szakkönyvről | szakkönyvekről |
ablative | szakkönyvtől | szakkönyvektől |
non-attributive possessive - singular |
szakkönyvé | szakkönyveké |
non-attributive possessive - plural |
szakkönyvéi | szakkönyvekéi |
Possessive forms of szakkönyv | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szakkönyvem | szakkönyveim |
2nd person sing. | szakkönyved | szakkönyveid |
3rd person sing. | szakkönyve | szakkönyvei |
1st person plural | szakkönyvünk | szakkönyveink |
2nd person plural | szakkönyvetek | szakkönyveitek |
3rd person plural | szakkönyvük | szakkönyveik |