From English sector, from Latin sector.[1]
szektor (plural szektorok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szektor | szektorok |
accusative | szektort | szektorokat |
dative | szektornak | szektoroknak |
instrumental | szektorral | szektorokkal |
causal-final | szektorért | szektorokért |
translative | szektorrá | szektorokká |
terminative | szektorig | szektorokig |
essive-formal | szektorként | szektorokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szektorban | szektorokban |
superessive | szektoron | szektorokon |
adessive | szektornál | szektoroknál |
illative | szektorba | szektorokba |
sublative | szektorra | szektorokra |
allative | szektorhoz | szektorokhoz |
elative | szektorból | szektorokból |
delative | szektorról | szektorokról |
ablative | szektortól | szektoroktól |
non-attributive possessive - singular |
szektoré | szektoroké |
non-attributive possessive - plural |
szektoréi | szektorokéi |
Possessive forms of szektor | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szektorom | szektoraim |
2nd person sing. | szektorod | szektoraid |
3rd person sing. | szektora | szektorai |
1st person plural | szektorunk | szektoraink |
2nd person plural | szektorotok | szektoraitok |
3rd person plural | szektoruk | szektoraik |