személy (“person”) + autó (“car”)
személyautó (plural személyautók)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | személyautó | személyautók |
accusative | személyautót | személyautókat |
dative | személyautónak | személyautóknak |
instrumental | személyautóval | személyautókkal |
causal-final | személyautóért | személyautókért |
translative | személyautóvá | személyautókká |
terminative | személyautóig | személyautókig |
essive-formal | személyautóként | személyautókként |
essive-modal | — | — |
inessive | személyautóban | személyautókban |
superessive | személyautón | személyautókon |
adessive | személyautónál | személyautóknál |
illative | személyautóba | személyautókba |
sublative | személyautóra | személyautókra |
allative | személyautóhoz | személyautókhoz |
elative | személyautóból | személyautókból |
delative | személyautóról | személyautókról |
ablative | személyautótól | személyautóktól |
non-attributive possessive - singular |
személyautóé | személyautóké |
non-attributive possessive - plural |
személyautóéi | személyautókéi |
Possessive forms of személyautó | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | személyautóm | személyautóim |
2nd person sing. | személyautód | személyautóid |
3rd person sing. | személyautója | személyautói |
1st person plural | személyautónk | személyautóink |
2nd person plural | személyautótok | személyautóitok |
3rd person plural | személyautójuk | személyautóik |