szenzitív

Hello, you have come here looking for the meaning of the word szenzitív. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word szenzitív, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say szenzitív in singular and plural. Everything you need to know about the word szenzitív you have here. The definition of the word szenzitív will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofszenzitív, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

Borrowed from German sensitiv, from French sensitif, from Latin sentire.[1] With -ív ending.

Pronunciation

Adjective

szenzitív (comparative szenzitívebb, superlative legszenzitívebb)

  1. (of a person) sensitive (easily offended, upset or hurt)
    Synonym: érzékeny
  2. (of an issue, topic, etc.) sensitive (capable of offending, upsetting or hurting)
    Synonym: kényes

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szenzitív szenzitívek
accusative szenzitívet szenzitíveket
dative szenzitívnek szenzitíveknek
instrumental szenzitívvel szenzitívekkel
causal-final szenzitívért szenzitívekért
translative szenzitívvé szenzitívekké
terminative szenzitívig szenzitívekig
essive-formal szenzitívként szenzitívekként
essive-modal
inessive szenzitívben szenzitívekben
superessive szenzitíven szenzitíveken
adessive szenzitívnél szenzitíveknél
illative szenzitívbe szenzitívekbe
sublative szenzitívre szenzitívekre
allative szenzitívhez szenzitívekhez
elative szenzitívből szenzitívekből
delative szenzitívről szenzitívekről
ablative szenzitívtől szenzitívektől
non-attributive
possessive - singular
szenzitívé szenzitíveké
non-attributive
possessive - plural
szenzitívéi szenzitívekéi

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN