Borrowed from German sensitiv, from French sensitif, from Latin sentire.[1] With -ív ending.
szenzitív (comparative szenzitívebb, superlative legszenzitívebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szenzitív | szenzitívek |
accusative | szenzitívet | szenzitíveket |
dative | szenzitívnek | szenzitíveknek |
instrumental | szenzitívvel | szenzitívekkel |
causal-final | szenzitívért | szenzitívekért |
translative | szenzitívvé | szenzitívekké |
terminative | szenzitívig | szenzitívekig |
essive-formal | szenzitívként | szenzitívekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szenzitívben | szenzitívekben |
superessive | szenzitíven | szenzitíveken |
adessive | szenzitívnél | szenzitíveknél |
illative | szenzitívbe | szenzitívekbe |
sublative | szenzitívre | szenzitívekre |
allative | szenzitívhez | szenzitívekhez |
elative | szenzitívből | szenzitívekből |
delative | szenzitívről | szenzitívekről |
ablative | szenzitívtől | szenzitívektől |
non-attributive possessive - singular |
szenzitívé | szenzitíveké |
non-attributive possessive - plural |
szenzitívéi | szenzitívekéi |