Of unknown origin.[1]
szigony (plural szigonyok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szigony | szigonyok |
accusative | szigonyt | szigonyokat |
dative | szigonynak | szigonyoknak |
instrumental | szigonnyal | szigonyokkal |
causal-final | szigonyért | szigonyokért |
translative | szigonnyá | szigonyokká |
terminative | szigonyig | szigonyokig |
essive-formal | szigonyként | szigonyokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szigonyban | szigonyokban |
superessive | szigonyon | szigonyokon |
adessive | szigonynál | szigonyoknál |
illative | szigonyba | szigonyokba |
sublative | szigonyra | szigonyokra |
allative | szigonyhoz | szigonyokhoz |
elative | szigonyból | szigonyokból |
delative | szigonyról | szigonyokról |
ablative | szigonytól | szigonyoktól |
non-attributive possessive - singular |
szigonyé | szigonyoké |
non-attributive possessive - plural |
szigonyéi | szigonyokéi |
Possessive forms of szigony | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szigonyom | szigonyaim |
2nd person sing. | szigonyod | szigonyaid |
3rd person sing. | szigonya | szigonyai |
1st person plural | szigonyunk | szigonyaink |
2nd person plural | szigonyotok | szigonyaitok |
3rd person plural | szigonyuk | szigonyaik |