From Latin syllogismus, from Ancient Greek συλλογισμός (sullogismós, “inference, conclusion”).[1] With -izmus ending.
szillogizmus (plural szillogizmusok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szillogizmus | szillogizmusok |
accusative | szillogizmust | szillogizmusokat |
dative | szillogizmusnak | szillogizmusoknak |
instrumental | szillogizmussal | szillogizmusokkal |
causal-final | szillogizmusért | szillogizmusokért |
translative | szillogizmussá | szillogizmusokká |
terminative | szillogizmusig | szillogizmusokig |
essive-formal | szillogizmusként | szillogizmusokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szillogizmusban | szillogizmusokban |
superessive | szillogizmuson | szillogizmusokon |
adessive | szillogizmusnál | szillogizmusoknál |
illative | szillogizmusba | szillogizmusokba |
sublative | szillogizmusra | szillogizmusokra |
allative | szillogizmushoz | szillogizmusokhoz |
elative | szillogizmusból | szillogizmusokból |
delative | szillogizmusról | szillogizmusokról |
ablative | szillogizmustól | szillogizmusoktól |
non-attributive possessive - singular |
szillogizmusé | szillogizmusoké |
non-attributive possessive - plural |
szillogizmuséi | szillogizmusokéi |
Possessive forms of szillogizmus | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szillogizmusom | szillogizmusaim |
2nd person sing. | szillogizmusod | szillogizmusaid |
3rd person sing. | szillogizmusa | szillogizmusai |
1st person plural | szillogizmusunk | szillogizmusaink |
2nd person plural | szillogizmusotok | szillogizmusaitok |
3rd person plural | szillogizmusuk | szillogizmusaik |