From szó (“word”) + család (“family”).
szócsalád (plural szócsaládok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szócsalád | szócsaládok |
accusative | szócsaládot | szócsaládokat |
dative | szócsaládnak | szócsaládoknak |
instrumental | szócsaláddal | szócsaládokkal |
causal-final | szócsaládért | szócsaládokért |
translative | szócsaláddá | szócsaládokká |
terminative | szócsaládig | szócsaládokig |
essive-formal | szócsaládként | szócsaládokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szócsaládban | szócsaládokban |
superessive | szócsaládon | szócsaládokon |
adessive | szócsaládnál | szócsaládoknál |
illative | szócsaládba | szócsaládokba |
sublative | szócsaládra | szócsaládokra |
allative | szócsaládhoz | szócsaládokhoz |
elative | szócsaládból | szócsaládokból |
delative | szócsaládról | szócsaládokról |
ablative | szócsaládtól | szócsaládoktól |
non-attributive possessive - singular |
szócsaládé | szócsaládoké |
non-attributive possessive - plural |
szócsaládéi | szócsaládokéi |
Possessive forms of szócsalád | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szócsaládom | szócsaládjaim |
2nd person sing. | szócsaládod | szócsaládjaid |
3rd person sing. | szócsaládja | szócsaládjai |
1st person plural | szócsaládunk | szócsaládjaink |
2nd person plural | szócsaládotok | szócsaládjaitok |
3rd person plural | szócsaládjuk | szócsaládjaik |