szó (“word”) + köz (“gap, space”)
szóköz (plural szóközök)
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szóköz | szóközök |
accusative | szóközt | szóközöket |
dative | szóköznek | szóközöknek |
instrumental | szóközzel | szóközökkel |
causal-final | szóközért | szóközökért |
translative | szóközzé | szóközökké |
terminative | szóközig | szóközökig |
essive-formal | szóközként | szóközökként |
essive-modal | — | — |
inessive | szóközben | szóközökben |
superessive | szóközön | szóközökön |
adessive | szóköznél | szóközöknél |
illative | szóközbe | szóközökbe |
sublative | szóközre | szóközökre |
allative | szóközhöz | szóközökhöz |
elative | szóközből | szóközökből |
delative | szóközről | szóközökről |
ablative | szóköztől | szóközöktől |
non-attributive possessive - singular |
szóközé | szóközöké |
non-attributive possessive - plural |
szóközéi | szóközökéi |
Possessive forms of szóköz | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szóközöm | szóközeim |
2nd person sing. | szóközöd | szóközeid |
3rd person sing. | szóköze | szóközei |
1st person plural | szóközünk | szóközeink |
2nd person plural | szóközötök | szóközeitek |
3rd person plural | szóközük | szóközeik |