tanulmány + -om (“my”, possessive suffix)
tanulmányom
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | tanulmányom | — |
| accusative | tanulmányomat | — |
| dative | tanulmányomnak | — |
| instrumental | tanulmányommal | — |
| causal-final | tanulmányomért | — |
| translative | tanulmányommá | — |
| terminative | tanulmányomig | — |
| essive-formal | tanulmányomként | — |
| essive-modal | tanulmányomul | — |
| inessive | tanulmányomban | — |
| superessive | tanulmányomon | — |
| adessive | tanulmányomnál | — |
| illative | tanulmányomba | — |
| sublative | tanulmányomra | — |
| allative | tanulmányomhoz | — |
| elative | tanulmányomból | — |
| delative | tanulmányomról | — |
| ablative | tanulmányomtól | — |
| non-attributive possessive – singular |
tanulmányomé | — |
| non-attributive possessive – plural |
tanulmányoméi | — |