telít (“to saturate”) + -etlen (“-less, un-”)
telítetlen (comparative telítetlenebb, superlative legtelítetlenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | telítetlen | telítetlenek |
accusative | telítetlent | telítetleneket |
dative | telítetlennek | telítetleneknek |
instrumental | telítetlennel | telítetlenekkel |
causal-final | telítetlenért | telítetlenekért |
translative | telítetlenné | telítetlenekké |
terminative | telítetlenig | telítetlenekig |
essive-formal | telítetlenként | telítetlenekként |
essive-modal | telítetlenül | — |
inessive | telítetlenben | telítetlenekben |
superessive | telítetlenen | telítetleneken |
adessive | telítetlennél | telítetleneknél |
illative | telítetlenbe | telítetlenekbe |
sublative | telítetlenre | telítetlenekre |
allative | telítetlenhez | telítetlenekhez |
elative | telítetlenből | telítetlenekből |
delative | telítetlenről | telítetlenekről |
ablative | telítetlentől | telítetlenektől |
non-attributive possessive - singular |
telítetlené | telítetleneké |
non-attributive possessive - plural |
telítetlenéi | telítetlenekéi |
(Expressions):