From terül + -et (noun-forming suffix). For the first element, see terít.
terület (plural területek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | terület | területek |
accusative | területet | területeket |
dative | területnek | területeknek |
instrumental | területtel | területekkel |
causal-final | területért | területekért |
translative | területté | területekké |
terminative | területig | területekig |
essive-formal | területként | területekként |
essive-modal | — | — |
inessive | területben | területekben |
superessive | területen | területeken |
adessive | területnél | területeknél |
illative | területbe | területekbe |
sublative | területre | területekre |
allative | területhez | területekhez |
elative | területből | területekből |
delative | területről | területekről |
ablative | területtől | területektől |
non-attributive possessive - singular |
területé | területeké |
non-attributive possessive - plural |
területéi | területekéi |
Possessive forms of terület | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | területem | területeim |
2nd person sing. | területed | területeid |
3rd person sing. | területe | területei |
1st person plural | területünk | területeink |
2nd person plural | területetek | területeitek |
3rd person plural | területük | területeik |