undorít + -ó (present-participle suffix)
undorító
undorító (comparative undorítóbb, superlative legundorítóbb)
| Inflection of undorító | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | undorító | undorítók undorítóak |
| accusative | undorítót | undorítókat undorítóakat |
| dative | undorítónak | undorítóknak undorítóaknak |
| instrumental | undorítóval | undorítókkal undorítóakkal |
| causal-final | undorítóért | undorítókért undorítóakért |
| translative | undorítóvá | undorítókká undorítóakká |
| terminative | undorítóig | undorítókig undorítóakig |
| essive-formal | undorítóként | undorítókként undorítóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | undorítóban | undorítókban undorítóakban |
| superessive | undorítón | undorítókon undorítóakon |
| adessive | undorítónál | undorítóknál undorítóaknál |
| illative | undorítóba | undorítókba undorítóakba |
| sublative | undorítóra | undorítókra undorítóakra |
| allative | undorítóhoz | undorítókhoz undorítóakhoz |
| elative | undorítóból | undorítókból undorítóakból |
| delative | undorítóról | undorítókról undorítóakról |
| ablative | undorítótól | undorítóktól undorítóaktól |
| non-attributive possessive - singular |
undorítóé | undorítóké undorítóaké |
| non-attributive possessive - plural |
undorítóéi | undorítókéi undorítóakéi |