First attested in 1806. From utó- (“after-”) + szó (“word”), calque of German Nachwort.[1]
utószó (plural utószók)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | utószó | utószók |
accusative | utószót | utószókat |
dative | utószónak | utószóknak |
instrumental | utószóval | utószókkal |
causal-final | utószóért | utószókért |
translative | utószóvá | utószókká |
terminative | utószóig | utószókig |
essive-formal | utószóként | utószókként |
essive-modal | — | — |
inessive | utószóban | utószókban |
superessive | utószón | utószókon |
adessive | utószónál | utószóknál |
illative | utószóba | utószókba |
sublative | utószóra | utószókra |
allative | utószóhoz | utószókhoz |
elative | utószóból | utószókból |
delative | utószóról | utószókról |
ablative | utószótól | utószóktól |
non-attributive possessive - singular |
utószóé | utószóké |
non-attributive possessive - plural |
utószóéi | utószókéi |
Possessive forms of utószó | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | utószóm | utószóim |
2nd person sing. | utószód | utószóid |
3rd person sing. | utószója | utószói |
1st person plural | utószónk | utószóink |
2nd person plural | utószótok | utószóitok |
3rd person plural | utószójuk | utószóik |