város (“city”) + dzsungel (“jungle”)
városdzsungel (plural városdzsungelek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | városdzsungel | városdzsungelek |
accusative | városdzsungelt | városdzsungeleket |
dative | városdzsungelnek | városdzsungeleknek |
instrumental | városdzsungellel | városdzsungelekkel |
causal-final | városdzsungelért | városdzsungelekért |
translative | városdzsungellé | városdzsungelekké |
terminative | városdzsungelig | városdzsungelekig |
essive-formal | városdzsungelként | városdzsungelekként |
essive-modal | — | — |
inessive | városdzsungelben | városdzsungelekben |
superessive | városdzsungelen | városdzsungeleken |
adessive | városdzsungelnél | városdzsungeleknél |
illative | városdzsungelbe | városdzsungelekbe |
sublative | városdzsungelre | városdzsungelekre |
allative | városdzsungelhez | városdzsungelekhez |
elative | városdzsungelből | városdzsungelekből |
delative | városdzsungelről | városdzsungelekről |
ablative | városdzsungeltől | városdzsungelektől |
non-attributive possessive - singular |
városdzsungelé | városdzsungeleké |
non-attributive possessive - plural |
városdzsungeléi | városdzsungelekéi |
Possessive forms of városdzsungel | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | városdzsungelem | városdzsungeleim |
2nd person sing. | városdzsungeled | városdzsungeleid |
3rd person sing. | városdzsungele | városdzsungelei |
1st person plural | városdzsungelünk | városdzsungeleink |
2nd person plural | városdzsungeletek | városdzsungeleitek |
3rd person plural | városdzsungelük | városdzsungeleik |