vét (“to transgress, to infringe”) + -ség (noun-forming suffix)
vétség (plural vétségek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vétség | vétségek |
accusative | vétséget | vétségeket |
dative | vétségnek | vétségeknek |
instrumental | vétséggel | vétségekkel |
causal-final | vétségért | vétségekért |
translative | vétséggé | vétségekké |
terminative | vétségig | vétségekig |
essive-formal | vétségként | vétségekként |
essive-modal | — | — |
inessive | vétségben | vétségekben |
superessive | vétségen | vétségeken |
adessive | vétségnél | vétségeknél |
illative | vétségbe | vétségekbe |
sublative | vétségre | vétségekre |
allative | vétséghez | vétségekhez |
elative | vétségből | vétségekből |
delative | vétségről | vétségekről |
ablative | vétségtől | vétségektől |
non-attributive possessive - singular |
vétségé | vétségeké |
non-attributive possessive - plural |
vétségéi | vétségekéi |
Possessive forms of vétség | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | vétségem | vétségeim |
2nd person sing. | vétséged | vétségeid |
3rd person sing. | vétsége | vétségei |
1st person plural | vétségünk | vétségeink |
2nd person plural | vétségetek | vétségeitek |
3rd person plural | vétségük | vétségeik |