From víz (“water”).
vízhatlan (comparative vízhatlanabb, superlative legvízhatlanabb)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vízhatlan | vízhatlanok |
accusative | vízhatlant | vízhatlanokat |
dative | vízhatlannak | vízhatlanoknak |
instrumental | vízhatlannal | vízhatlanokkal |
causal-final | vízhatlanért | vízhatlanokért |
translative | vízhatlanná | vízhatlanokká |
terminative | vízhatlanig | vízhatlanokig |
essive-formal | vízhatlanként | vízhatlanokként |
essive-modal | vízhatlanul | — |
inessive | vízhatlanban | vízhatlanokban |
superessive | vízhatlanon | vízhatlanokon |
adessive | vízhatlannál | vízhatlanoknál |
illative | vízhatlanba | vízhatlanokba |
sublative | vízhatlanra | vízhatlanokra |
allative | vízhatlanhoz | vízhatlanokhoz |
elative | vízhatlanból | vízhatlanokból |
delative | vízhatlanról | vízhatlanokról |
ablative | vízhatlantól | vízhatlanoktól |
non-attributive possessive - singular |
vízhatlané | vízhatlanoké |
non-attributive possessive - plural |
vízhatlanéi | vízhatlanokéi |