From áttör (“to break through”) + -és (noun-forming suffix).
áttörés (plural áttörések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | áttörés | áttörések |
accusative | áttörést | áttöréseket |
dative | áttörésnek | áttöréseknek |
instrumental | áttöréssel | áttörésekkel |
causal-final | áttörésért | áttörésekért |
translative | áttöréssé | áttörésekké |
terminative | áttörésig | áttörésekig |
essive-formal | áttörésként | áttörésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | áttörésben | áttörésekben |
superessive | áttörésen | áttöréseken |
adessive | áttörésnél | áttöréseknél |
illative | áttörésbe | áttörésekbe |
sublative | áttörésre | áttörésekre |
allative | áttöréshez | áttörésekhez |
elative | áttörésből | áttörésekből |
delative | áttörésről | áttörésekről |
ablative | áttöréstől | áttörésektől |
non-attributive possessive - singular |
áttörésé | áttöréseké |
non-attributive possessive - plural |
áttöréséi | áttörésekéi |
Possessive forms of áttörés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | áttörésem | áttöréseim |
2nd person sing. | áttörésed | áttöréseid |
3rd person sing. | áttörése | áttörései |
1st person plural | áttörésünk | áttöréseink |
2nd person plural | áttörésetek | áttöréseitek |
3rd person plural | áttörésük | áttöréseik |