égetett
égetett
égetett (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | égetett | égetettek |
accusative | égetettet | égetetteket |
dative | égetettnek | égetetteknek |
instrumental | égetettel | égetettekkel |
causal-final | égetettért | égetettekért |
translative | égetetté | égetettekké |
terminative | égetettig | égetettekig |
essive-formal | égetettként | égetettekként |
essive-modal | — | — |
inessive | égetettben | égetettekben |
superessive | égetetten | égetetteken |
adessive | égetettnél | égetetteknél |
illative | égetettbe | égetettekbe |
sublative | égetettre | égetettekre |
allative | égetetthez | égetettekhez |
elative | égetettből | égetettekből |
delative | égetettről | égetettekről |
ablative | égetettől | égetettektől |
non-attributive possessive - singular |
égetetté | égetetteké |
non-attributive possessive - plural |
égetettéi | égetettekéi |