él (“to live”) + -ő (present-participle suffix)
élő
élő (not generally comparable, comparative élőbb, superlative legélőbb)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | élő | élők élőek |
accusative | élőt | élőket élőeket |
dative | élőnek | élőknek élőeknek |
instrumental | élővel | élőkkel élőekkel |
causal-final | élőért | élőkért élőekért |
translative | élővé | élőkké élőekké |
terminative | élőig | élőkig élőekig |
essive-formal | élőként | élőkként élőekként |
essive-modal | — | — |
inessive | élőben | élőkben élőekben |
superessive | élőn | élőkön élőeken |
adessive | élőnél | élőknél élőeknél |
illative | élőbe | élőkbe élőekbe |
sublative | élőre | élőkre élőekre |
allative | élőhöz | élőkhöz élőekhez |
elative | élőből | élőkből élőekből |
delative | élőről | élőkről élőekről |
ablative | élőtől | élőktől élőektől |
non-attributive possessive – singular |
élőé | élőké élőeké |
non-attributive possessive – plural |
élőéi | élőkéi élőekéi |
élő (plural élők)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | élő | élők |
accusative | élőt | élőket |
dative | élőnek | élőknek |
instrumental | élővel | élőkkel |
causal-final | élőért | élőkért |
translative | élővé | élőkké |
terminative | élőig | élőkig |
essive-formal | élőként | élőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | élőben | élőkben |
superessive | élőn | élőkön |
adessive | élőnél | élőknél |
illative | élőbe | élőkbe |
sublative | élőre | élőkre |
allative | élőhöz | élőkhöz |
elative | élőből | élőkből |
delative | élőről | élőkről |
ablative | élőtől | élőktől |
non-attributive possessive – singular |
élőé | élőké |
non-attributive possessive – plural |
élőéi | élőkéi |