From épül (“to be built, to be constructed”) + -et (noun-forming suffix, indicating the result of the action).
épület (plural épületek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | épület | épületek |
| accusative | épületet | épületeket |
| dative | épületnek | épületeknek |
| instrumental | épülettel | épületekkel |
| causal-final | épületért | épületekért |
| translative | épületté | épületekké |
| terminative | épületig | épületekig |
| essive-formal | épületként | épületekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | épületben | épületekben |
| superessive | épületen | épületeken |
| adessive | épületnél | épületeknél |
| illative | épületbe | épületekbe |
| sublative | épületre | épületekre |
| allative | épülethez | épületekhez |
| elative | épületből | épületekből |
| delative | épületről | épületekről |
| ablative | épülettől | épületektől |
| non-attributive possessive - singular |
épületé | épületeké |
| non-attributive possessive - plural |
épületéi | épületekéi |
| Possessive forms of épület | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | épületem | épületeim |
| 2nd person sing. | épületed | épületeid |
| 3rd person sing. | épülete | épületei |
| 1st person plural | épületünk | épületeink |
| 2nd person plural | épületetek | épületeitek |
| 3rd person plural | épületük | épületeik |