érvényes (“valid”) + -ség (noun-forming suffix)
érvényesség (usually uncountable, plural érvényességek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | érvényesség | érvényességek |
| accusative | érvényességet | érvényességeket |
| dative | érvényességnek | érvényességeknek |
| instrumental | érvényességgel | érvényességekkel |
| causal-final | érvényességért | érvényességekért |
| translative | érvényességgé | érvényességekké |
| terminative | érvényességig | érvényességekig |
| essive-formal | érvényességként | érvényességekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | érvényességben | érvényességekben |
| superessive | érvényességen | érvényességeken |
| adessive | érvényességnél | érvényességeknél |
| illative | érvényességbe | érvényességekbe |
| sublative | érvényességre | érvényességekre |
| allative | érvényességhez | érvényességekhez |
| elative | érvényességből | érvényességekből |
| delative | érvényességről | érvényességekről |
| ablative | érvényességtől | érvényességektől |
| non-attributive possessive - singular |
érvényességé | érvényességeké |
| non-attributive possessive - plural |
érvényességéi | érvényességekéi |
| Possessive forms of érvényesség | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | érvényességem | érvényességeim |
| 2nd person sing. | érvényességed | érvényességeid |
| 3rd person sing. | érvényessége | érvényességei |
| 1st person plural | érvényességünk | érvényességeink |
| 2nd person plural | érvényességetek | érvényességeitek |
| 3rd person plural | érvényességük | érvényességeik |