érzék (“sense”) + szerv (“organ”)
érzékszerv (plural érzékszervek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | érzékszerv | érzékszervek |
accusative | érzékszervet | érzékszerveket |
dative | érzékszervnek | érzékszerveknek |
instrumental | érzékszervvel | érzékszervekkel |
causal-final | érzékszervért | érzékszervekért |
translative | érzékszervvé | érzékszervekké |
terminative | érzékszervig | érzékszervekig |
essive-formal | érzékszervként | érzékszervekként |
essive-modal | — | — |
inessive | érzékszervben | érzékszervekben |
superessive | érzékszerven | érzékszerveken |
adessive | érzékszervnél | érzékszerveknél |
illative | érzékszervbe | érzékszervekbe |
sublative | érzékszervre | érzékszervekre |
allative | érzékszervhez | érzékszervekhez |
elative | érzékszervből | érzékszervekből |
delative | érzékszervről | érzékszervekről |
ablative | érzékszervtől | érzékszervektől |
non-attributive possessive - singular |
érzékszervé | érzékszerveké |
non-attributive possessive - plural |
érzékszervéi | érzékszervekéi |
Possessive forms of érzékszerv | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | érzékszervem | érzékszerveim |
2nd person sing. | érzékszerved | érzékszerveid |
3rd person sing. | érzékszerve | érzékszervei |
1st person plural | érzékszervünk | érzékszerveink |
2nd person plural | érzékszervetek | érzékszerveitek |
3rd person plural | érzékszervük | érzékszerveik |