önmagam
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | önmagam | — |
| accusative | önmagamat | — |
| dative | önmagamnak | — |
| instrumental | önmagammal | — |
| causal-final | önmagamért | — |
| translative | önmagammá | — |
| terminative | önmagamig | — |
| essive-formal | önmagamként | — |
| essive-modal | — | — |
| inessive | önmagamban | — |
| superessive | önmagamon | — |
| adessive | önmagamnál | — |
| illative | önmagamba | — |
| sublative | önmagamra | — |
| allative | önmagamhoz | — |
| elative | önmagamból | — |
| delative | önmagamról | — |
| ablative | önmagamtól | — |
| non-attributive possessive - singular |
önmagamé | — |
| non-attributive possessive - plural |
önmagaméi | — |