őriz + -et (noun-forming suffix) [1]
őrizet (countable and uncountable, plural őrizetek)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | őrizet | őrizetek |
accusative | őrizetet | őrizeteket |
dative | őrizetnek | őrizeteknek |
instrumental | őrizettel | őrizetekkel |
causal-final | őrizetért | őrizetekért |
translative | őrizetté | őrizetekké |
terminative | őrizetig | őrizetekig |
essive-formal | őrizetként | őrizetekként |
essive-modal | őrizetül | — |
inessive | őrizetben | őrizetekben |
superessive | őrizeten | őrizeteken |
adessive | őrizetnél | őrizeteknél |
illative | őrizetbe | őrizetekbe |
sublative | őrizetre | őrizetekre |
allative | őrizethez | őrizetekhez |
elative | őrizetből | őrizetekből |
delative | őrizetről | őrizetekről |
ablative | őrizettől | őrizetektől |
non-attributive possessive – singular |
őrizeté | őrizeteké |
non-attributive possessive – plural |
őrizetéi | őrizetekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | őrizetem | őrizeteim |
2nd person sing. | őrizeted | őrizeteid |
3rd person sing. | őrizete | őrizetei |
1st person plural | őrizetünk | őrizeteink |
2nd person plural | őrizetetek | őrizeteitek |
3rd person plural | őrizetük | őrizeteik |