Индокита́й • (Indokitáj) m inan (genitive Индокита́я)
singular | |
---|---|
nominative | Индокита́й Indokitáj |
genitive | Индокита́я Indokitája |
dative | Индокита́ю Indokitáju |
accusative | Индокита́й Indokitáj |
instrumental | Индокита́ем Indokitájem |
prepositional | Индокита́е Indokitáje |
singular | |
---|---|
nominative | Индокита́й Indokitáj |
genitive | Индокита́я Indokitája |
dative | Индокита́ю Indokitáju |
accusative | Индокита́й Indokitáj |
instrumental | Индокита́емъ Indokitájem |
prepositional | Индокита́ѣ Indokitájě |