From без- (bez-) + край (kraj) + -ній (-nij).
безкра́йній • (bezkrájnij) (adverb безкра́йньо, abstract noun безкра́йність)
singular | plural | ||||
---|---|---|---|---|---|
masculine | neuter | feminine | |||
nominative | безкра́йній bezkrájnij |
безкра́йнє bezkrájnje |
безкра́йня bezkrájnja |
безкра́йні bezkrájni | |
genitive | безкра́йнього bezkrájnʹoho |
безкра́йньої bezkrájnʹoji |
безкра́йніх bezkrájnix | ||
dative | безкра́йньому bezkrájnʹomu |
безкра́йній bezkrájnij |
безкра́йнім bezkrájnim | ||
accusative | animate | безкра́йнього bezkrájnʹoho |
безкра́йнє bezkrájnje |
безкра́йню bezkrájnju |
безкра́йніх bezkrájnix |
inanimate | безкра́йній bezkrájnij |
безкра́йні bezkrájni | |||
instrumental | безкра́йнім bezkrájnim |
безкра́йньою bezkrájnʹoju |
безкра́йніми bezkrájnimy | ||
locative | безкра́йньому, безкра́йнім bezkrájnʹomu, bezkrájnim |
безкра́йній bezkrájnij |
безкра́йніх bezkrájnix |