шеңбер • (şeñber)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | шеңбер (şeñber) | шеңберлер (şeñberler) |
genitive | шеңбердің (şeñberdıñ) | шеңберлердің (şeñberlerdıñ) |
dative | шеңберге (şeñberge) | шеңберлерге (şeñberlerge) |
accusative | шеңберді (şeñberdı) | шеңберлерді (şeñberlerdı) |
locative | шеңберде (şeñberde) | шеңберлерде (şeñberlerde) |
ablative | шеңберден (şeñberden) | шеңберлерден (şeñberlerden) |
instrumental | шеңбермен (şeñbermen) | шеңберлермен (şeñberlermen) |