cryptography (tsz. cryptographies)

1. titkosítás
2. (informatika) kriptográfia

A kriptográfia a görög „kryptos” (rejtett) és „graphia” (írás) szavakból ered, és az információ elrejtésének művészetét és tudományát jelenti. Célja, hogy az adatokat csak azok tudják elolvasni, akiknek valóban szánták őket.

A kriptográfia tehát olyan eljárások, algoritmusok és rendszerek összessége, amelyek segítségével információkat titkosítunk, hitelesítünk, védünk, és megakadályozzuk a jogosulatlan hozzáférést.

A kriptográfia már több ezer éve létezik: - Az ókori Egyiptomban már használtak rejtvényszerű írásokat. - Julius Caesar a híres Caesar-rejtjel segítségével titkosította katonai üzeneteit (betűeltolásos módszer). - A Vigenère-rejtjel a reneszánsz idején jelent meg, ami már összetettebb, kulcsalapú eltolásos módszer. - A 20. században jelent meg az Enigma gép (második világháború), amit a brit kódfejtők – köztük Alan Turing – sikeresen feltörtek. - A modern számítástechnika és az internetes kommunikáció korában a kriptográfia nélkülözhetetlenné vált.

A kriptográfia négy fő biztonsági célt szolgál:

1. Bizalmasság (Confidentiality)
   Csak az arra jogosult személy olvashatja el az információt (titkosítás).
2. Sértetlenség (Integrity)
   Az adat nem változhat meg engedély nélkül – a fogadó fél ellenőrizheti, hogy semmi sem módosult.
3. Hitelesítés (Authentication)
   A kommunikáló felek azonosíthatják egymást (digitális aláírás, tanúsítványok).
4. Letagadhatatlanság (Non-repudiation)
   A feladó nem tagadhatja meg, hogy ő küldte az adott üzenetet (digitális aláírás, logolás).

Az olvasható adatot (plaintext) olyan módon alakítjuk át, hogy az értelmetlenné válik (ciphertext), kivéve azok számára, akiknek van megfelelő kulcsuk a visszafejtéshez (decryption).

• Ugyanaz a kulcs használatos titkosításhoz és visszafejtéshez
• Gyors, hatékony, de a kulcsmegosztás nehézséget okozhat

Példa algoritmusok: - AES (Advanced Encryption Standard) - DES, 3DES - ChaCha20

• Két kulcs: publikus kulcs (mindenki láthatja) és privát kulcs (csak a tulajdonosa ismeri)
• Amit az egyik kulccsal titkosítanak, csak a másikkal lehet visszafejteni

Példa algoritmusok: - RSA (Rivest-Shamir-Adleman) - ECC (Elliptic Curve Cryptography) - ElGamal

A hash függvény egyirányú eljárás, amely bármilyen hosszú adatból egy rögzített hosszúságú kivonatot (hash-t) készít. Ez segít az adatok sértetlenségének ellenőrzésében, de nem visszafejthető.

Példa hash algoritmusok: - SHA-2, SHA-3 - BLAKE2, BLAKE3 - MD5 (már nem biztonságos)

A digitális aláírás bizonyítja az üzenet eredetét és sértetlenségét.

• A feladó egy hash-t készít az üzenetről
• Ezt titkosítja a saját privát kulcsával → ez lesz a digitális aláírás
• A fogadó fél a feladó nyilvános kulcsával visszafejti, és összehasonlítja a saját hash-sel
• Ha egyeznek → üzenet hiteles és sértetlen

A Public Key Infrastructure egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a nyilvános kulcsok biztonságos elosztását és kezelését. Ennek részei: - Tanúsítványok (Certificates) – azonosítják a kulcs tulajdonosát - Tanúsítványkiadók (CA – Certificate Authority) – megbízható entitások, akik aláírják ezeket

A böngészők és weboldalak közti kapcsolat TLS (Transport Layer Security) protokollt használ, amely titkosítja az adatforgalmat.

S/MIME vagy PGP segítségével biztosítható, hogy a levél csak a címzett számára olvasható legyen.

WhatsApp, Signal, Telegram → végponttól végpontig titkosítás (end-to-end encryption)

Merevlemezek, SSD-k titkosítása (pl. BitLocker, VeraCrypt) megakadályozza az adatokhoz való hozzáférést lopás esetén

Banki tranzakciók, dokumentumhitelesítés, e-aláírások (pl. ügyfélkapu)

A blokkláncok és a Bitcoin is kriptográfiára épül – blokkok hash-elve vannak, és aszimmetrikus kulcsokat használnak tranzakciókhoz.

• Sebesség vs. biztonság: az erősebb algoritmusok gyakran lassabbak
• Kulcskezelés: a kulcsok biztonságos tárolása és terjesztése kritikus
• Kriptográfiai törések: új módszerek (pl. kvantumszámítógépek) veszélyt jelenthetnek a jelenlegi algoritmusokra
• Hibás implementációk: egy jó algoritmus is lehet sebezhető, ha rosszul programozták le

A kriptográfia: - egy olyan tudományág, amely biztosítja az adatok bizalmasságát, sértetlenségét, hitelességét és letagadhatatlanságát - eszközei közé tartozik a titkosítás, hash-elés, digitális aláírás, és PKI - alapja az adatbiztonságnak, internetes kommunikációnak, és digitális hitelesítésnek

A modern világban – az internet, felhőszolgáltatások, elektronikus aláírások és kriptovaluták korában – nincs működő digitális biztonság kriptográfia nélkül.

• cryptography - Szótár.net (en-hu)
• cryptography - Sztaki (en-hu)
• cryptography - Merriam–Webster
• cryptography - Cambridge
• cryptography - WordNet
• cryptography - Яндекс (en-ru)
• cryptography - Google (en-hu)
• cryptography - Wikidata
• cryptography - Wikipédia (angol)