duce m (többes szám duci)
A latin dux szóból.
a duce (E/3 jelen duce, befejezett alak dus) 3. ragozás
a se duce
főnévi igenév | a duce | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
határozói igenév | ducând | ||||||
melléknévi igenév | dus | ||||||
szám | egyes | többes | |||||
személy | első | második | harmadik | első | második | harmadik | |
kijelentő mód | eu | tu | el/ea | noi | voi | ei/ele | |
jelen idő | duc | duci | duce | ducem | duceți | duc | |
elbeszélő múlt | duceam | duceai | ducea | duceam | duceați | duceau | |
múlt idő | dusei | duseși | duse | duserăm | duserăți | duseră | |
régmúlt | dusesem | duseseși | dusese | duseserăm | duseserăți | duseseră | |
kötő mód | eu | tu | el/ea | noi | voi | ei/ele | |
jelen idő | să duc | să duci | să ducă | să ducem | să duceți | să ducă | |
felszólító mód | — | tu | — | — | voi | — | |
pozitív | du | duceți | |||||
negatív (tiltó) | nu duce | nu duceți |