event-driven programming

Üdvözlöm, Ön a event-driven programming szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a event-driven programming szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a event-driven programming szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a event-driven programming szóról tudni kell, itt található. A event-driven programming szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. Aevent-driven programming és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Főnév

event-driven programming (tsz. event-driven programmings)

  1. (informatika) Eseményvezérelt programozás olyan programozási paradigma, ahol a vezérlés főleg „események” által indított callback-ekre (visszahívó függvényekre) épül. Az esemény lehet felhasználói interakció (kattintás, billentyűleütés), rendszer­üzenet (I/O kész), időzítő lejárta, vagy más komponensről érkező jelzés.



1. Felépítés és fő komponensek

  1. Eseményforrások – GUI-események (egér, billentyűzet), hálózati üzenetek, fájlrendszer-figyelés, időzítők.
  2. Eseménykezelők (handler-ek) – Olyan függvények vagy metódusok, amiket regisztrálunk egy adott eseményre, és a runtime meghívja őket, ha az esemény bekövetkezik.
  3. Eseményciklus (event loop) – Egy „végtelen” ciklus, amely sorban veszi az érkező eseményeket egy queue-ból (üzenetsor), és kiszolgálja a hozzárendelt kezelőkkel.
  4. Üzenetsor (event queue) – A beérkező események sorosítva tárolódnak, és az eseményciklus ebből veszi ki őket sorban, hogy továbbadja a handler-nek.



2. Működés

  1. Regisztráció A program inicializálásakor beállítjuk, hogy mely kódrészletek (callbackek) reagáljanak mely eseményekre, pl.:

    button.addEventListener('click', handleClick);
    
  2. Eseménygyűjtés A környezet (pl. böngésző, GUI-framework, Node.js) figyeli a bemenetet, és az esemény bekövetkeztekor beteszi az esemény­konstruktumot az esemény­ciklus queue-jába.

  3. Dispatch (kiszolgálás) Az event loop kihúzza a queue első elemét, megtalálja az ehhez tartozó handler-eket, és sorban lefuttatja őket.

  4. Aszinkron műveletek I/O-műveletek — fájlolvasás, hálózat — nem blokkolják a ciklust, callback-ként térnek vissza, amikor kész az eredmény.



3. Előnyök és hátrányok

Előnyök

  • Reaktív program: könnyen reagálunk külső bemenetekre, GUI- és hálózati alkalmazásoknál természetes.
  • Enged a nem blokkoló I/O: magas párhuzamosság, jó skálázódás kis erőforrásigénnyel (Node.js).
  • Egyszerű architektúra: világos esemény → reagálás kapcsolat.

Hátrányok

  • Callback-pokol: mélyen egymásba ágyazott visszahívások nehezen olvashatók.
  • Állapotkezelés: sok callback miatt bonyolult lehet a közös állapot szinkronizálása.
  • Hiba­kezelés: aszinkron hívásoknál a kivételek kezelése trükkös.



4. Tipikus használati területek

  • Grafikus felhasználói felületek (GUI): gombkattintások, ablak-események (Swing, Qt, Electron).
  • Web­fejlesztés: kliens-oldali JavaScript-ben eseményvezérelt DOM-műveletek.
  • Szerver­oldalú JavaScript (Node.js): nagy számban egyidejű kapcsolódó klienskérések aszinkron feldolgozása.
  • Beágyazott rendszerek: érzékelő- és hardver­események (interrupt alapú programozás).



5. Modern kezelési minták

  • Promise/async-await (JavaScript): callbackokat leváltó, olvashatóbb aszinkron kód.
  • ReactiveX / RXJS: eseményfolyamok (Observables) deklaratív lekérdezése és transzformációja.
  • Event Sourcing: üzleti eseményeket tároló architektúra, későbbi újrajátszással auditálás.



Összefoglalás

Az eseményvezérelt programozás olyan paradigma, amely eseményekre reagáló callback-ek köré szervezi a vezérlést, lehetővé téve aszinkron I/O-t és interaktív alkalmazásokat. Bár kihívást jelent a callback-ok és állapotok menedzselése, modern nyelvekben (Promise, async/await, Rx) könnyebbé válik komplex eseményfeldolgozó rendszerek építése.